A keresztút kialakulása

A keresztút az a 1,5 kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta. A mai keresztútjárás az evangéliumokból ered. A legelső keresztutat Jézus járta: a Via Dolorosán, a Szenvedés Útját az Utolsó Vacsora termétől Annás és Kaifás háza mellett a Kálvária hegyig. Onnan a Szent Sírhoz, Pilátus palotája mellett a Getszemáni kertbe, az Olajfák hegyétől a Kedron patakon át Sionig.

Egy régi hagyomány szerint Mária, Jézus édesanyja gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltáma dása után, hogy így emlékezzen meg szenvedéséről. Néhány hű tanítvány kíséretében lassan és elgondolkodva ment az utolsó vacsora termétől az Antónia várhoz, onnan tovább a keresztúton fel a Golgotára és a sírbolthoz. Azután visszatértek "abba a terembe, ah ol együtt szoktak lenni. Mindnyájan egy szívvel s lélekkel állhatatosan imádkoztak Jézus anyjával, Máriával együtt".(Apcsel 1,13 14).
Euszébio és Szent Ambrus püspökök a IV. században leírták, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja , hogyan kerest ette meg Jézus keresztjét és építtette fel az első templomot a Golgotán a 320 as években. Később felállítottak néhány emléktáblát is a keresztút egyes állomásainál.

A XV. században már 12 márványtábla vagy emlékmű állt a keresztút mentén Jeruzsálemben. Ezeket stációknak vagy állomásoknak nevezték. A zarándokok megálltak az emlékművek előtt s egy kis szünetet tartottak az úton, hogy imádkozzanak és gondolkodjanak az eseményről, amely a felirat szerint ott történt. A középkorban igen látogatott volt az ot tani keresztút, főleg a ferencesek vezetésével. A szentföldi zarándokok révén került Nyugat Európába ez a lélekemelő imádság. Nemsokára emlékművekkel, szobrokkal juttatták a keresztúti ájtatosságot végzők emlékezetébe Jézus szenvedésének útját.
Ekkor hét stációra osztották a keresztutat, a római hét stációs templom mintájára. E stációjárásnak Rómában nagyobb ünnepek előtt nagyböjt, kántorböjtök idején bűnbánati jellege volt. Nem volt kapcsolata a keresztúti ájtatossággal. Más országokban még ennyi stá ció sem volt.

A barokk kor a keresztutak (kálváriák) építésének virágkora volt. Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, különösen Porto Maurizio i Szent Lénárd római ferences tevékenysége folytán. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A keresz túti ájtatosságok szentbeszéd sorozatát (Via crucis praedicata) is ő tartotta először Firenzében a Monte alle Croci n. Szent Lénárd legnagyobb sikere volt Rómában, a Colosseumban 1750. december 27 én felállított keresztút, melyet mindmáig meg is tartanak, rendszerint a pápák vezetésével járja a hívő nép nagypénteken este, gyertyafényes hívősereg jelenlétében.
A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentf öldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára.
A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken ember nagyságú szobrok á brázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút.
Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi.
Az Anyaszentegyház teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a keresztutat a kegy elem állapotában végzik.
A hagyományos keresztútjárás az apostolok koráig nyúlik vissza. A középkorban f erences rendi atyák vezették a zarándokokat a "sanct circulus" on, a szent körjáraton.
Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Ennek segítségével Jézus szenvedésein és keresztre feszítéséne k eseményein elmélkedhetünk. A stációk/állomások száma változó volt (7, 12, 14)

A keresztút 14 állomása:
1. Pilátus halálra ítéli Jézust
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus szent anyjával találkozik
5. Cirenei Simo n segít vinni Jézusnak a keresztet
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
8. Jézus szól a síró asszonyoknak (vagy Jézus vigasztalja a síró asszonyokat)
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jé zust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe fektetik)
14. Jézust sziklasírba temetik

Márk Gergely

" Életem szerelme a rózsa. Törekvéseim értelmét abban látom, hogy rózsáim szebbé tegyék a világot!"

Márk Gergely (1923 2012), okleveles, gyémánt diplomás kertészmérnök, gyógynövény és rózsanemesítő a Maros megyei Magyarrégenben született.
Az Agártudományi Egyetem Kert és Szőlőgazdaság tudomá nyi Karán ismerkedett meg leendő feleségével, Benedek Ilonával.
A Kertészeti Kutató Intézet dísznövény osztályán kezdett dolgozni, megbízták, hogy gyűjtse össze a Magyarországon fellelhető rózsafajtákat, és hozza létre a magyar rózsagyűjteményt, a Rozá riumot. Budatétényben, az Ormos Imre professzor által nagy gonddal megtervezett kertben hozta létre hat hektáron az akkori Európa egyik legnagyobb rozáriumát, ahol a bemutatott 3000 rózsafajta közel 50 000 bel és külföldi látogatót gyönyörködtetett évente. Márk Gergely nevéhez fűződik, az elsőként 1959 ben megrendezett, majd az évek során társadalmi eseménnyé avanzsált, népszerű rózsakiállítás. Nyugdíjazása után 1981 ben, a vas akaratú Márk Gergely Törökbálinton a Malom dűlőben, ahogy Ő nevezte a "Magyar Rózsák Kertjében" folytatta tovább nagy lendülettel nemesítői munkáját.
Nemesítő kezei között közel 800 új rózsafajta született meg. Rózsái országhatárainkon belül és túl lévő te lepülésekről, földrajzi helyekről kapták a nevüket, híres embereknek, szenteknek állítanak így emléket, történelmi múltunkat idézik meg.

A legnagyobb szakmai sikert 2000 ben, Rómában érte el. A kereszténység fennállásának kétezredik évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi rózsaversenyen az "Árpád házi Szent Erzsébet emléke nevű rózsája" a park és futórózsa kategóriában első helyezett lett, aranyérmes. Elültették a Vatikán rózsakertjében is.
A Budatétény i "Márk Örökség Rózsakert" ben összegyűjtött és gondozott érték a magyarság egésze számára jelentős. A Fertőd i kastély rózsakertjében, a budapesti Szent István Parkban és a Magyar Szentek templom udvarán is sok Márk rózsafajta található. Mégis félő volt, hogy a nemesítő fajták nagy része örökre elveszik.

Egy Berlinben élő elhivatott rózsabarát, Kigyóssy Schmidt Éva támogatásával a v as megyei Acsádon Pócs Margit, néhány munkatárssal 700 (!) hiteles, fajtaazonos Márk rózsát oltott és szaporított. Márk Gergely rózsái még nem Hungarikumok, de erre joggal tartanak igényt.
Most Pestújhely is felkerül a Márk Rozariumok magyarországi tér képére. Rozáriumunkban 7 faj található meg (a római számok a stációk sorszámai).

Jeruzsálem, Golgota-hegye, Kr. u. 33, április 3.

Az Istenembert, Jézus Krisztust brutálisan keresztre feszítik, s du 3 óratájt a világ minden emberéért életét adja.

Jézus sírja -két fülkéből álló sziklabarlang, amelyet eredetileg Arimatiai József vágatott magának a Golgota-domb keleti lejtőjén. A sír alacsony nyílású volt, a halottas kamrához való bejutáshoz szinte elengedhetetlen volt letérdelve belépni. Itt pad formájú teraszt vágtak ki a falból. Arimateai József Poncius Pilátustól engedélyt kér Jézus testének eltemetésére. Nikodémus rengeteg mirhát és aloét hozott. /János száz (római) font - kb. 33 kg - mirrhából, illatos gyantából, aloéból és illatszerről szól/, hiszen a halott személy tényleg király volt, ahogy az a Keresztre illesztett táblán szerepelt, és ahogy Ő róla beszéltek. A Jézus számára kiszemelt sír új volt, egy király temetéséhez ez kijár. József levette Jézus testét a Keresztről, és vászonruhába burkolta. A Keresztre feszítés helyhez közeli kertben történt a temetés. József a sír bejáratát egy odagörgetett nagy kővel fedte be. Az asszonyok tanúi voltak Jézus halálának és sitős temetésének. Ők készítették elő az illatszereket és bekenték a szent testet olajjal, ezután megtartották a szombati nyugalmat. Röviddel napnyugta előtt: az éjszaka közeledett és vele a szombati nyugalom kezdete. Sürgetően szükség volt az elítéltek testének eltávolítására, hogy ne sértsék meg a szombat szentségét, ami most éppen Húsvét szombatja volt. (A Talmud egy részlete is azt mondja, hogy Jézus teste ott függött Húsvét előestéjéig.) Máté közli, hogy lepecsételték a sírt, és őröket állítottak oda. Szentírás és ókori zsidó források szerint a temetést előkészítő szertartás magában foglalta a szemek lezárását, az állak felkötését, a szakáll és a haj megfésülését, a test megmosását és megkenését, az arc kendővel (sudarium) való lefedését, a lábak és kezek összekötése a sírhoz való szállítás során. Ám bizonyos dolgokat sietve csináltak. Az illatszereket a testre és a ruhák redői közé szórták. A fő szövet rendesen a halotti tunikából állt, értékes szövetdarabból, amit a halott test teljes befedésére használtak. (vö. Torinói/Turini Lepel).

Mária Jézus anyja egyike azon asszonyoknak, és aki kész volt szívére ölelni Fiát. Az asszonyok őrizték a tanúságot: ők követték Jézust Galileától a Kálváriáig, ők látták függeni a Kereszten, és most ők tartják szemmel a sírt. Ők lesznek az elsők, akik feltámadottként látják, megkapva tőle a parancsot, hogy hirdessék tanítványainak a Húsvét üzenetét…

Feltámadásról írt beszámolók: Az üres sír felfedezését mind a négy evangélium leírja. Márk említi az angyalokat, akik Isten nevében hírül adják, hogy Jézus feltámadt. Lukács szerint Jézus minden megjelenése Jeruzsálemben történt a Feltámadás napján, Húsvétvasárnap hajnalán.

A Feltámadott Krisztus kifejtette az Írásokat, felnyitotta szemüket, hogy megértsék: "Ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe". Az emmauszi tanítványok felismerték őt a kenyértörésben: a feltámadt Krisztust az Ige és az Eucharisztia által ismerték fel. János evangéliuma számol be Péter és János esetéről, akik együtt futnak a sírhoz, (János bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen…), Tamásnak való megjelenéséről, valamint a csodálatos halfogásról, mely után Jézus rá bízta Péterre, hogy legeltesse juhait. Mária Magdolna, amikor meglátja Jézust, azt hiszi, hogy a kertész. Tudja, hogy Jézus halott, próbálja felkutatni a helyet, ahová temették őt, mert nincs már a sírban…

Pál apostol Korintusiakhoz fogalmazott levelében így írja le a világ legfontosabb történését:
"Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után, pedig mint koraszülöttnek, megjelent nekem is."

Mindenható Isten, tarts meg minket Fiad halálával és temetésével egységben, hogy új életre támadhassunk vele, aki él és uralkodik mindörökkön örökké.

Kedves gyászoló testvér!

Az irgalmasság testi cselekedete a halottakat eltemetni; az irgalmasság lelki cselekedete az élőkért és holtakért imádkozni. - Ezért méltóképpen imádkozzunk együtt, elhunyt szeretteinkért.
Az urnatemető látogatható:
- vasárnap: 9 órától 11óraig
A virágok elhelyezése, hogy méltó módon emlékezzünk eltávozott testvéreinkre, egy középponti, díszes vázába történik, így minden elhunytról megemlékezhetünk. Az edény méretét vegyük figyelembe. Az itt elhelyezett virágokat rendben tartjuk, az elvirágzottakat eltávolítjuk. Ezen felül, a gyászszertartást követően a friss virágokat egy napig tároljuk, utána valamelyik oltárt díszítjük vele.
Teamécseseket csak a tartóra kihelyezve gyújthatunk, egységes mécsesért adott adományt a kitett becsületkasszába kérjük helyezni.
Ezennel kérünk minden hozzátartozót, akinek saját virágvázája, mű-, vagy selyemvirága, koszorúja van kihelyezve, azt szíveskedjék hazavinni, mert azokat haladéktalanul eltávolitjuk.

Tisztelettel és imával, Tamás atya, a templom felelős lelkipásztora.