Hirdetések

 

Magyarok Nagyasszonya ünnepére
2024. október 8.
18 ótától gitáros szentmise, majd zenés dicsőítés és gyertyás körmenet a zarándok-szoborral.

Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros primás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X.Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át.
1980-ban II.János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II.Szilveszter pápától kapott - és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott - kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
Képzeljük magunk elé a Szűzanyát úgy, amint képekben ábrázolják, trónján ülve, előtte Szent István királyunkkal, aki neki felajánlja Magyarország koronáját. Kérjük Isten kegyelmét, hogy a Szűzanya, édes hazánk védőasszonya iránt minél nagyobb szeretetre és bizalomra gerjedjünk.

 

  
 
Hirdetések

 

A katekumenátus a felnőttkorban megtért, vagy az Egyháztól eltávolodott és oda visszatérni vágyó fiatalok és felnőttek bevezetésének módja az Egyházba. Mindazokhoz szól, akik fiatal vagy felnőtt korban keresik a hitet, többet szeretnének megtudni Istenről, kíváncsiak a keresztények életmódjára és be akarnak kapcsolódni a keresztény közösségbe. Ezek a fiatalok kis csoportokban kapnak meghívást a keresztény katekézis életre váltására, a megtérés elmélyítésére. az egyház beavató szentségeinek (keresztség, elsőáldozás, bérmálás) a felvételével lesz a kereső ember véglegesen az Egyház tagjává. Ezért ezeket a szentségeket a felnőttek esetében együtt szoktuk kiszolgáltatni. Természetesen sok olyan felnőtt van, aki már részesült gyerekkorában a három szentség valamelyikében, de elhagyta hitét, vagy keresztelése után egyáltalán nem kapott hit-tanítást, most azonban szeretne keresztényként élni és a szentségekben részesedni.


Tarts velünk!

Meghívó Katekumenátusba
A katekumenátus lehetőséget nyújt a katolikus hit megismeréséhez - a teljes emberi élet megismeréséhez.
Részesülhetsz a keresztség, az elsőáldozás és a bérmálás szentségében.
Ha vágysz arra, hogy felnőttként megkeresztelkedhess, és követhesd Jézust;
Ha gyermekként megkereszteltek, de életed úgy alakult, hogy nem tudtál ismeretet szerezni az evangéliumról;
Ha római katolikus közösséghez szeretnél tartozni;
Szeretettel várunk a Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom Katekumen-csoportjába.


Alkalmaink: csütörtök esténként (kéthetenként) 18 órától szentmise, majd kb. 1 órás hitképzés a templomban.

Első alkalom 2024.09.12.



 

 

  
 
LÉLEKBEN SZABADON, TESTI KORLÁTOK KÖZT



A konferencia és mozgássérült zarándoklatról készült képeket

ezen a linken lehet megtekinteni.


Dr. Csapody Marcell előadásának anyaga.

 

  
 
Hirdetések





-Megkezdődött a szentély tetőszerkezetének a felújítása.
A több hétig tartó munkálatok során kicserélik a faszerkezet jelentős részét, a közel nyolcvan éves vörösréz fedést és az esőcsatornát. A költségeket a Budapest-Esztergomi Főegyházmegye 15 millió forintos támogatásából és a plébánia 10 millió forintos önrészéből fedezzük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

Válozások a misrendben


2022. szeptember 15-étől változik a hétköznapi miserend.
A hétfői, keddi és szerdai napokon változatlanul reggel 8 órakor tartjuk a szentmiséket.
Csütörtökön és pénteken fog változni, 18 órakor kezdődnek a szentmisék.
A szombaton változatlanul 18 órakor, vasárnap a sokásos időben 8 és 10 órakor lesznek a szentmisék.

 

Egyéb változások


Keresztelések időpontjai:
szombat 17 óra 30 perc.

Temetések időpontjai:
csütörtök és péntek 17 óra 30 perc, vagy 18 óra 30 perc

 

A plébánia irodája hétfőn 9 és 11 óra között fogadja személyesen vagy telefonon az érintetteket.

Lehetőség van arra, hogy keresztlevél másolatot, házassági engedélyt emailban kérjék és szintén e mailban vagy postán küldjük meg, vagy átvehető személyesn a sekrestyében.

A keresztelőre történő jelentkezés adatlapja és a temetés ügyintézési adatlap is letölthető. Ha kitöltve hozzák akkor ezzel is rövidíthetik az ügyintézés időtartamát.

 

 

 

 

 

  
 

 

2021. szeptember 25-én a 18 órás szentmise után Almásy László Attila Artisjus-díjas orgonaművész hangversenyével köszöntük meg Cserdiné Németh Angéla polgármester asszony és a számtalan hívő adományát, amely nélkül nem újíthattuk volna fel a 71 éves Rieger orgonát.


A hangversenyen készült "amatőr" hangfelvétel nem adja vissza a helyszínen megélt élményt, de talán a művészúr virtuozitását és a hangszer sokoldalúságát bemutatja.
Az egyes felvételek előtt néhány gondolat a megszólaltatott zeneszámokról.


- 1. Ferenc pápa, aki nemrégen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét pontifikálta a budapesti Hősök terén, 2020. december 8-tól, Szeplő telen fogantatás ünnepétől 2021. december 8-ig, Szeplőtelen fogantatás ünnepéig Szent József évet hirdetett meg. Ebből az alkalomból áll itt templomunkban is kiemelt helyen Szent József szobra a Kis Jézussal. És ezért csendült fel Claude Balbastre műve, melynek címe: Joseph est bien Marié. Ez egy karácsonyi ének, valamint az arra írt változatok.
Claude Balbastre francia zeneszerző és orgonista volt, de jól játszott csembalón, és fortepiánón is. Dijonban született 1724-ben, apja templomi orgonista volt, akinek 18 gyereke közül ő volt a 16-odik. Első zenei leckéit apjától kapta, majd Claude Rameau-nak, a híres Jean-Philippe Rameau öccsének lett tanítványa. 26 éves korában Párizsban telepedett le, ahol Pierre Févriernél képezte magát tovább. Először Jean-Philippe Rameau bevezette a párizsi zenei életbe, ahol fényes karriert csinált, és nagy hírnévre tett szert. Majd a Notre Dame, és a királyi kápolna orgonistája lett, bejáratos és igen kedvelt a királyi udvarban és a párizsi érsek környezetében egyaránt.
A nagy francia forradalom alatt - a nemességgel, és a királyi udvarral ápolt jó kapcsolatai miatt - élete veszélybe került. Megpróbált alkalmazkodni az új politikai helyzethez, de elveszített állását, abból következően fizetését is. Párizsban halt meg 1799-ben.
Műveit elsősorban orgonára, csembalóra, és fortepiánóra komponálta.
1770-ben négy noel (karácsonyi ének) variációt írt orgonára, illetve fortepiánóra. Ezek közül az első a "Joseph est bien Marié" (József jól házasodott). A cím megértéséhez talán közelebb visz minket, ha beleolvasunk a szövegbe. Az első versszak így hangzik: József jó házasságot kötött Jessze lányával. Ez volt aztán az újdonság: anyának és szűznek lenni! Isten közbeavatkozott: József jól nősült. Az éneknek hat versszaka van, és mindegyik a címbéli mondattal zárul.


Claude Balbastre: "Joseph est bien Marié" (József jól házasodott)
A címre kattintva meghallgatók a művek!


- 2. A következő mű Johann Sebastian Bachnak, a hatalmas német zeneszerzőnek, orgona- és hegedűművésznek, karnagynak egyik legmonumentálisabb orgonaműve, az Esz-dúr prelúdium és fúga. Ez 1739-ben jelent meg először nyomtatásban. Szokták a darabot "Szentháromság" prelúdium és fúgának is nevezni. Bár az elnevezés nem Bachtól ered, de annyira jellemző a műre a hármas tagoltság, hogy minden bizonnyal a szentháromság tiszteletére készítette Bach.
A prelúdium francia nyitányszerű első témája az Atyaistent jelképezi, ez a prelúdiumban több helyen refrénszerűen visszatér. A második téma a Fiúisten, Jézus, az Emberfia, az olasz gáláns stílust idézi díszítéseivel. A harmadik a lángnyelvek alakjában alászálló Szentlélek Isten témája, amely az észak-német orgonafúgák sok elemét felhasználja.
A fúgában jól megfigyelhető három teljesen eltérő karakterű téma, amelyek hol külön-külön, hol együtt szólnak.

 

Johann Sebastian Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga

 

- 3. Koloss István (1932-2010) orgonaművész, improvizátor és zeneszerző élete nagy részét a Budapesti Szent István Bazilikában töltötte. Sok orgonaművét ihlette a templom nagy Angster-orgonája. Most második partitája hangzik fel. Ez Tinódi Lantos Sebestyénnek egy 1549-es dallamára íródott variációsorozat. A dallamot több Krisztus-hívő felekezet használja. Nálunk katolikusoknál szövege a "Felmutat égbe Szent Gellért keresztje". Ezzel emlékezünk a tegnap ünnepelt Szent Gellért püspökre, a Velencéből hazánkba érkezett püspökre és vértanúra, Szent Imre herceg nevelőjére, akinek üvegablaka urnatemetőnkben is látható.

 

Koloss István: Felmutat égbe Szent Gellért keresztje

 

- 4. Magyarország a 20. században számos kiemelkedő művészt adott a világnak. Bármely területen is működtek nagyjaink, a század első felét uraló háborús időszak nehezítette életüket. Ennek a nehézségekkel teli időszaknak volt a szülötte Antalffy-Zsiross Dezső is. A délvidéki Nagybecskereken született 1885-ben, innen vezette az útja a budapesti Magyra Királyi Zeneakadémia falai közé. Akadémiai tanulmányai mellett a Szent István Bazilikában működött orgonistaként. Később bejárta Európa fontosabb zenei központjait, tanult Regernél, Straubénál, és Enrico Bossinál is. Majd az Egyesült Államokba ment, ahol a Radio City Music Hallban, és a New York-I Filharmonikusoknál dolgozott, mint orgonista. A New Jersey-beli Denville-ben halt meg 1945-ben. Most a Madonna (Egy üvegfestmény) című műve következik. Tekintsünk közben a szentélyben található Szűz Mária Szeplőtelen szíve színes üvegablakunkra.

 

Antalffy-Zsiross Dezső: Madonna (Egy üvegfestmény)

 


- 5. Hidas Frigyest a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyéniségének tartották számon. Szinte nincs is olyan műfaj, amiben ne alkotott volna. Budapesten született 1928-ban, és itt is hunyt el 2007-ben. Magát az utolsó magyar romantikus zeneszerzőnek tartotta. Almásy László (1933-2005) zongoraművésznak, és fiának, Almásy László Attilának zongora-orgona duót is komponált. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán végezte Viski János növendékeként. 1950 és 1951 között az Ifjúsági Színház karmestere, 1951-től 1966-ig a Nemzeti Színház zenei vezetője, 1974 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház zenei igazgatója volt. Élete további részében független zeneszerzőként tevékenykedett. Most az 1956-ban komponált Szonátájának harmadik tétele következik. Ez egy virtuóz, sebes Allegro tétel. Melyet toccátának is szoktak nevezni.


Hidas Frigyest: Szonáta, harmadik, Allegro tétel

 

 

 

 

 

 

 

 

  
 

Pestújhelyi keresztút





  
 


Kedves Hívek!

Nagy öröm, hogy a Pestújhelyi téren elkészült, az új Kálvária.


Május 16-án vasárnap Urunk Mennybemenetelének főünnepén a 10 órás szentmise után keresztutat járunk a stációknál. Az ünnepünk a kálvária megáldásával zárul. Ezzel vége a húsvéti időszaknak, már Pünkösdre, a Szentlélek eljövetelére készülünk.

Mindenkit nagy szeretettel várunk!


 

  
 



A keresztút kialakulása

A keresztút az a 1,5 kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta. A mai keresztútjárás az evangéliumokból ered. A legelső keresztutat Jézus járta: a Via Dolorosán, a Szenvedés Útját az Utolsó Vacsora termétől Annás és Kaifás háza mellett a Kálvária hegyig. Onnan a Szent Sírhoz, Pilátus palotája mellett a Getszemáni kertbe, az Olajfák hegyétől a Kedron patakon át Sionig.

Egy régi hagyomány szerint Mária, Jézus édesanyja gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltáma dása után, hogy így emlékezzen meg szenvedéséről. Néhány hű tanítvány kíséretében lassan és elgondolkodva ment az utolsó vacsora termétől az Antónia várhoz, onnan tovább a keresztúton fel a Golgotára és a sírbolthoz. Azután visszatértek "abba a terembe, ah ol együtt szoktak lenni. Mindnyájan egy szívvel s lélekkel állhatatosan imádkoztak Jézus anyjával, Máriával együtt".(Apcsel 1,13 14).
Euszébio és Szent Ambrus püspökök a IV. században leírták, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja , hogyan kerest ette meg Jézus keresztjét és építtette fel az első templomot a Golgotán a 320 as években. Később felállítottak néhány emléktáblát is a keresztút egyes állomásainál.

A XV. században már 12 márványtábla vagy emlékmű állt a keresztút mentén Jeruzsálemben. Ezeket stációknak vagy állomásoknak nevezték. A zarándokok megálltak az emlékművek előtt s egy kis szünetet tartottak az úton, hogy imádkozzanak és gondolkodjanak az eseményről, amely a felirat szerint ott történt. A középkorban igen látogatott volt az ot tani keresztút, főleg a ferencesek vezetésével. A szentföldi zarándokok révén került Nyugat Európába ez a lélekemelő imádság. Nemsokára emlékművekkel, szobrokkal juttatták a keresztúti ájtatosságot végzők emlékezetébe Jézus szenvedésének útját.
Ekkor hét stációra osztották a keresztutat, a római hét stációs templom mintájára. E stációjárásnak Rómában nagyobb ünnepek előtt nagyböjt, kántorböjtök idején bűnbánati jellege volt. Nem volt kapcsolata a keresztúti ájtatossággal. Más országokban még ennyi stá ció sem volt.

A barokk kor a keresztutak (kálváriák) építésének virágkora volt. Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, különösen Porto Maurizio i Szent Lénárd római ferences tevékenysége folytán. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A keresz túti ájtatosságok szentbeszéd sorozatát (Via crucis praedicata) is ő tartotta először Firenzében a Monte alle Croci n. Szent Lénárd legnagyobb sikere volt Rómában, a Colosseumban 1750. december 27 én felállított keresztút, melyet mindmáig meg is tartanak, rendszerint a pápák vezetésével járja a hívő nép nagypénteken este, gyertyafényes hívősereg jelenlétében.
A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentf öldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára.
A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken ember nagyságú szobrok á brázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút.
Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi.
Az Anyaszentegyház teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a keresztutat a kegy elem állapotában végzik.
A hagyományos keresztútjárás az apostolok koráig nyúlik vissza. A középkorban f erences rendi atyák vezették a zarándokokat a "sanct circulus" on, a szent körjáraton.
Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Ennek segítségével Jézus szenvedésein és keresztre feszítéséne k eseményein elmélkedhetünk. A stációk/állomások száma változó volt (7, 12, 14)

A keresztút 14 állomása:
1. Pilátus halálra ítéli Jézust
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus szent anyjával találkozik
5. Cirenei Simo n segít vinni Jézusnak a keresztet
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
8. Jézus szól a síró asszonyoknak (vagy Jézus vigasztalja a síró asszonyokat)
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jé zust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe fektetik)
14. Jézust sziklasírba temetik

Márk Gergely

" Életem szerelme a rózsa. Törekvéseim értelmét abban látom, hogy rózsáim szebbé tegyék a világot!"

Márk Gergely (1923 2012), okleveles, gyémánt diplomás kertészmérnök, gyógynövény és rózsanemesítő a Maros megyei Magyarrégenben született.
Az Agártudományi Egyetem Kert és Szőlőgazdaság tudomá nyi Karán ismerkedett meg leendő feleségével, Benedek Ilonával.
A Kertészeti Kutató Intézet dísznövény osztályán kezdett dolgozni, megbízták, hogy gyűjtse össze a Magyarországon fellelhető rózsafajtákat, és hozza létre a magyar rózsagyűjteményt, a Rozá riumot. Budatétényben, az Ormos Imre professzor által nagy gonddal megtervezett kertben hozta létre hat hektáron az akkori Európa egyik legnagyobb rozáriumát, ahol a bemutatott 3000 rózsafajta közel 50 000 bel és külföldi látogatót gyönyörködtetett évente. Márk Gergely nevéhez fűződik, az elsőként 1959 ben megrendezett, majd az évek során társadalmi eseménnyé avanzsált, népszerű rózsakiállítás. Nyugdíjazása után 1981 ben, a vas akaratú Márk Gergely Törökbálinton a Malom dűlőben, ahogy Ő nevezte a "Magyar Rózsák Kertjében" folytatta tovább nagy lendülettel nemesítői munkáját.
Nemesítő kezei között közel 800 új rózsafajta született meg. Rózsái országhatárainkon belül és túl lévő te lepülésekről, földrajzi helyekről kapták a nevüket, híres embereknek, szenteknek állítanak így emléket, történelmi múltunkat idézik meg.

A legnagyobb szakmai sikert 2000 ben, Rómában érte el. A kereszténység fennállásának kétezredik évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi rózsaversenyen az "Árpád házi Szent Erzsébet emléke nevű rózsája" a park és futórózsa kategóriában első helyezett lett, aranyérmes. Elültették a Vatikán rózsakertjében is.
A Budatétény i "Márk Örökség Rózsakert" ben összegyűjtött és gondozott érték a magyarság egésze számára jelentős. A Fertőd i kastély rózsakertjében, a budapesti Szent István Parkban és a Magyar Szentek templom udvarán is sok Márk rózsafajta található. Mégis félő volt, hogy a nemesítő fajták nagy része örökre elveszik.

Egy Berlinben élő elhivatott rózsabarát, Kigyóssy Schmidt Éva támogatásával a v as megyei Acsádon Pócs Margit, néhány munkatárssal 700 (!) hiteles, fajtaazonos Márk rózsát oltott és szaporított. Márk Gergely rózsái még nem Hungarikumok, de erre joggal tartanak igényt.
Most Pestújhely is felkerül a Márk Rozariumok magyarországi tér képére. Rozáriumunkban 7 faj található meg (a római számok a stációk sorszámai).

I és VIII Laborfalvi Róza rózsaszín teahibrid,
II és IX Makay Margit középrózsaszín teahibrid,
III és X Domokos János citromsárga floribunda / bokorrózsa,
IV és XI Magyar Gyula ciklám enes teahibrid,
V és XII Nagy Imre sötétvörös teahibrid,
VI és XIII Erkel Ferenc lazacos teahibrid,
VII és XIV Mezey Mária narancsos sárga teahibrid,
Ezen felül megtekinthető a plébánia mentén az Árpád házi Szent Erzsébet rózsa faj is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jeruzsálem, Golgota-hegye, Kr. u. 33, április 3.


Az Istenembert, Jézus Krisztust brutálisan keresztre feszítik, s du 3 óratájt a világ minden emberéért életét adja.


Jézus sírja -két fülkéből álló sziklabarlang, amelyet eredetileg Arimatiai József vágatott magának a Golgota-domb keleti lejtőjén. A sír alacsony nyílású volt, a halottas kamrához való bejutáshoz szinte elengedhetetlen volt letérdelve belépni. Itt pad formájú teraszt vágtak ki a falból. Arimateai József Poncius Pilátustól engedélyt kér Jézus testének eltemetésére. Nikodémus rengeteg mirhát és aloét hozott. /János száz (római) font - kb. 33 kg - mirrhából, illatos gyantából, aloéból és illatszerről szól/, hiszen a halott személy tényleg király volt, ahogy az a Keresztre illesztett táblán szerepelt, és ahogy Ő róla beszéltek. A Jézus számára kiszemelt sír új volt, egy király temetéséhez ez kijár. József levette Jézus testét a Keresztről, és vászonruhába burkolta. A Keresztre feszítés helyhez közeli kertben történt a temetés. József a sír bejáratát egy odagörgetett nagy kővel fedte be. Az asszonyok tanúi voltak Jézus halálának és sitős temetésének. Ők készítették elő az illatszereket és bekenték a szent testet olajjal, ezután megtartották a szombati nyugalmat. Röviddel napnyugta előtt: az éjszaka közeledett és vele a szombati nyugalom kezdete. Sürgetően szükség volt az elítéltek testének eltávolítására, hogy ne sértsék meg a szombat szentségét, ami most éppen Húsvét szombatja volt. (A Talmud egy részlete is azt mondja, hogy Jézus teste ott függött Húsvét előestéjéig.) Máté közli, hogy lepecsételték a sírt, és őröket állítottak oda. Szentírás és ókori zsidó források szerint a temetést előkészítő szertartás magában foglalta a szemek lezárását, az állak felkötését, a szakáll és a haj megfésülését, a test megmosását és megkenését, az arc kendővel (sudarium) való lefedését, a lábak és kezek összekötése a sírhoz való szállítás során. Ám bizonyos dolgokat sietve csináltak. Az illatszereket a testre és a ruhák redői közé szórták. A fő szövet rendesen a halotti tunikából állt, értékes szövetdarabból, amit a halott test teljes befedésére használtak. (vö. Torinói/Turini Lepel).


Mária Jézus anyja egyike azon asszonyoknak, és aki kész volt szívére ölelni Fiát. Az asszonyok őrizték a tanúságot: ők követték Jézust Galileától a Kálváriáig, ők látták függeni a Kereszten, és most ők tartják szemmel a sírt. Ők lesznek az elsők, akik feltámadottként látják, megkapva tőle a parancsot, hogy hirdessék tanítványainak a Húsvét üzenetét…


Feltámadásról írt beszámolók: Az üres sír felfedezését mind a négy evangélium leírja. Márk említi az angyalokat, akik Isten nevében hírül adják, hogy Jézus feltámadt. Lukács szerint Jézus minden megjelenése Jeruzsálemben történt a Feltámadás napján, Húsvétvasárnap hajnalán.


A Feltámadott Krisztus kifejtette az Írásokat, felnyitotta szemüket, hogy megértsék: "Ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe". Az emmauszi tanítványok felismerték őt a kenyértörésben: a feltámadt Krisztust az Ige és az Eucharisztia által ismerték fel. János evangéliuma számol be Péter és János esetéről, akik együtt futnak a sírhoz, (János bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen…), Tamásnak való megjelenéséről, valamint a csodálatos halfogásról, mely után Jézus rá bízta Péterre, hogy legeltesse juhait. Mária Magdolna, amikor meglátja Jézust, azt hiszi, hogy a kertész. Tudja, hogy Jézus halott, próbálja felkutatni a helyet, ahová temették őt, mert nincs már a sírban…


Pál apostol Korintusiakhoz fogalmazott levelében így írja le a világ legfontosabb történését:
"Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után, pedig mint koraszülöttnek, megjelent nekem is."


Mindenható Isten, tarts meg minket Fiad halálával és temetésével egységben, hogy új életre támadhassunk vele, aki él és uralkodik mindörökkön örökké.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  
 


Kedves gyászoló testvér!


Az irgalmasság testi cselekedete a halottakat eltemetni; az irgalmasság lelki cselekedete az élőkért és holtakért imádkozni. - Ezért méltóképpen imádkozzunk együtt, elhunyt szeretteinkért.
Az urnatemető látogatható:
- hétfőn, kedden és szerdán: 7 óra 30 perctől 8 óra 30 percig
- csütörtökön: 18 órától 19 óráig
- pénteken: 7 órától 8 óráig
- szombaton: 17 óra 30 perctől 18 óra 30 percig
- vasárnap: 7 óra 30 perctől 11 óráig
A virágok elhelyezése, hogy méltó módon emlékezzünk eltávozott testvéreinkre, egy középponti, díszes vázába történik, így minden elhunytról megemlékezhetünk. Az edény méretét vegyük figyelembe. Az itt elhelyezett virágokat rendben tartjuk, az elvirágzottakat eltávolítjuk. Ezen felül, a gyászszertartást követően a friss virágokat egy napig tároljuk, utána valamelyik oltárt díszítjük vele.
Teamécseseket csak a tartóra kihelyezve gyújthatunk, egységes mécsesért adott adományt a kitett becsületkasszába kérjük helyezni.
Ezennel kérünk minden hozzátartozót, akinek saját virágvázája, mű-, vagy selyemvirága, koszorúja van kihelyezve, azt szíveskedjék hazavinni, mert azokat haladéktalanul eltávolitjuk.

Tisztelettel és imával, Tamás atya, a templom felelős lelkipásztora.